Alapi Csaba blogoldala

    Ahány ház, annyi baj legyen :-)

    Jogod van tudni bejegyzései

    Végre: igényelhető az új támogatott lakáshitel!
    Az OTP és a K&H mellett már az FHB-tól is igényelhető az új támogatott lakáshitel. Az FHB elsőként kedvezményekkel és maximálisan alkalmazhatónál alacsonyabb felárral lépett a ringbe. Ráadásul megtartották kínálatukban a régebbi konstrukciót is írja azenpenzem.hu

    Az FHB a támogatott lakáskölcsönök teljes palettáját kínálja – derült ki a bank közleményéből. Az Otthonteremtő kamattámogatott hitel – hangsúlyozta Tokodi Gábor, vezérigazgató-helyettes – már 35 év feletti és akár egyedülállók számára is elérhető, másrészt használt lakás vásárlására vagy problémás jelzáloghiteles ingatlanok megvásárlására is jár, továbbá azok is igényelhetik, akiknek van másik ingatlantulajdonuk. A bank azonban palettáján megtartotta a régebbi konstrukciót is, amit például az OTP sietett kivezetni.

    Tény, mint arról már írtunk, hogy az új konstrukciónál csak az első öt (és nem 20) éves időszakra jár a támogatás. Az FHB azonban (végre!) az OTP és a K&H gyakorlatával ellentétben a szabályozásban szereplőnél kedvezőbb feltételeket ajánl. A legfontosabb: a maximálisan alkalmazható három százalékpontos felár helyett a bank a hátralékosoknál 1,7 százalékpontot, másoknál pedig 0,8-2,3 százalékpontot alkalmaz. Emellett a teljes futamidőre is adnak kamatkedvezményeket, ezt azonban már az ügyfél jövedelme és az ingatlan értéke alapján.

    További kedvezményként az értékbecslési díjat a folyósítást követően visszatérítik, és a 2012. szeptember 30-ig igényelt hitel kezdeti költsége még 50 ezer forintos kuponnal is csökkenthető. (Utóbbi a bank futó lakáshitel akciójának kiterjesztése a támogatotti körre.)

    Példák a törlesztőrészletre

    5 millió forint hitelösszeg 20 éves futamidő mellett, új lakás vásárlás esetén, 2 meglévő eltartott gyermekkel, amennyiben az ügyfél legalább havi 120 ezer forintos jövedelem jóváírást vállal
    Induló kamat: 7,93%, havi törlesztőrészlet 37.472 forint (THM:11,40%)

    5 millió forint hitelösszeg 20 éves futamidő mellett, új lakás vásárlás esetén, 3 meglévő eltartott gyermekkel, amennyiben legalább havi 250 ezer forintos jövedelem jóváírást vállal
    Induló kamat 6,74%, havi törlesztőrészlet 32.731 forint (THM:10,56%)

    Az ingatlanos eladta az ügyfél lakását, aki nem akarta kifizetni a jutalékot. Hibás teljesítésre és elégtelen szolgáltatásra hivatkozott. De vajon hogyan ítélt a bíróság? Milyen ítéletek születtek már ez ügyben a Legfelsőbb Bíróságon? Kiveséztük az ügyet.

    Klasszikus esetnek indult az ügy, hiszen minden stimmelt. Az ingatlantulajdonos 1998 márciusában megbízta a közvetítőt, hogy 10 millió forintért értékesítse badacsonytomaji családi házát. A megbízási szerződés lényeges pontja volt szokás szerint, hogy sikeres közvetítés esetén jár a 1,5 %+áfa eladási jutalék. A következő évben a közvetítő három érdeklődőnek mutatta be az ingatlant, köztük annak is, aki végül megvásárolta a házat. Az adásvételről az eladó értesítette a közvetítőt, aki annak rendje és módja szerint kiállította a számlát a jutalékról. Azonban ekkor jött a feketeleves, mert az eladó nem akart fizetni jutalékot arra hivatkozva, hogy a lánya is kapcsolatba került a későbbi vevővel, és ennek köszönhetően vette meg a családi házat. A közvetítő perre vitte az ügyet.

    Hajmeresztő érvelés

    Érdekes módon az eladó a bíróságon sem vitatta, hogy a közvetítő bemutatta a házat a későbbi vevőnek, noha ez az ingatlanközvetítés alapja. A per során a vevő tanúvallomásában is igazolta, hogy valóban a közvetítővel nézték meg a házat. Tehát úgy tűnt: pofonegyszerű az ügy. Az eladó azonban más pontokon akarta „megfogni” az ingatlanost, ezért a perben arra hivatkozott, hogy ő szerződésbeli kötelezettségének eleget tett, mert az egyéni eladás tényéről a szerződésben megjelölt határidőn belül értesítette a közvetítőt. Majd hozzátette, hogy az adásvételi szerződés megkötésére nem a közvetítő tevékenysége okán, hanem a lányának közreműködésével került sor. Ez is tipikus álláspontnak tekinthető az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint, vagyis az ügyfelek egy része azt gondolja, hogy ha felmondja a megbízási szerződést, akkor az ingatlanos már nem tarthat igényt a jutalékra.

    Elégtelen szolgáltatás?

    Az eladó azonban ennél „agyafúrtabb” érveléssel is előállt. Másodlagosan azzal védekezett, hogy a közvetítő szolgáltatása elégtelen volt, ezért kényszerültek arra, hogy más ingatlanközvetítőt is megbízzanak, és saját maguk is feladjanak ingatlanhirdetést. Noha nem kizárólagos szerződés esetén nyugodtan megbízhat az eladó más ingatlanirodát is. Az eladó a szerződésszegés tényét a polgári törvénykönyvre alapozta. A Ptk. 305 § (1), (2) bekezdése szerint visszterhes szerződések esetén a kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás nem felel meg teljesítéskor a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. De ezt nem bizonyította az eladó vagyis az alperes, ezért a bíróság megalapozottnak látta a közvetítő keresetét.

    „A szerződés ellentétben egy vállalkozói szerződéssel nem eredménykötelem, hanem úgynevezett gondossági kötelem. A megbízási szerződéssel ugyanis a közvetítő nem meghatározott eredmény elérésére vállal kötelezettséget, hanem arra, hogy a másik szerződő fél érdekében meghatározott tevékenységet végez, eljárása során pedig közömbös, hogy a kötelezett a szolgáltatás teljesítése során eredményt köteles-e elérni vagy sem. Az ún. gondossági kötelmek kötelezettjének eljárása tehát a rábízott ügynek gondos és szakszerű eljárására szorítkozik.” Az elvi megkülönböztetés lényege abban áll, hogy gyökeresen eltérnek az eredmény és a gondossági kötelmek tekintetében a díjkövetelés és a szerződésszegés jogkövetkezményei.

    A közvetítő a saját bőrét viszi a vásárra

    Ráadásul az eladó nem fizet előre az ingatlanközvetítőnek, hiszen csak sikeres közvetítés esetén jár a jutalék, vagyis az iroda saját kontójára költ telefonra, rezsire, benzinre anélkül, hogy biztos lehetne a sikerben. Így valójában még abba sem szólhat bele az eladó, hogy a közvetítő milyen módszerekkel dolgozik, és hogyan kívánja meg értékesíteni az ingatlant, hiszen ez az ő szakmája. Emellett az eladók akár 10 irodát is megbízhatnak a közvetítéssel, ami csökkenti az adott ingatlanos esélyeit, így aztán nehéz lenne elégtelen szolgáltatásra hivatkozni – érvelnek a közvetítők.

    Megint csak visszatérünk ahhoz az alapkérdéshez, hogy vajon hány közvetítő foglalkozzon egy eladó ingatlannal. Nyugat-Európában számos helyen egyetlen közvetítő dolgozik egy ingatlannal, ez esetben az eladónak valóban lehetnek jogos elvárásai a közvetítővel szemben. Vagyis a hazai gyakorlat alapján elég nehéz az elégtelen szolgáltatást meghatározni. Ezért ma már nálunk is jelentős részben eltérnek a nem kizárólagos és a kizárólagos szerződések. A kizárólagos szerződések sokkal pontosabban meghatározzák a közvetítő feladatait, szinte leírják, hogy milyen portálokon és újságokban kell hirdetnie, milyen módszerekkel kell dolgoznia, milyen eszközökkel kell reklámtevékenységet végeznie.

    Csak végezte a dolgát

    A bíróság szerint az ingatlanközvetítő elvégezte a munkáját, mert az abból áll, hogy ingatlanokat közvetít. Ezt megtette az ingatlanos, hiszen arra vállalt kötelezettséget, hogy az ingatlant hirdeti és egyéb módon keres rá vevőt (fényképfelvétel, adatlap a paraméterekről, illetve hirdetés a honlapon stb.). Olyan bírósági perről is tudunk, ahol az adott ingatlant több helyen is hirdették, többek között a közvetítő és a tulajdonos is. Azonban a per során a vevő az ingatlanos által feltett képeket ismerte fel, vagyis általa került kapcsolatba az ingatlannal. „A közvetítői tevékenység alapján történt szerződéskötéssel a megbízási szerződés teljesítettnek tekintendő, és igényt tarthat a díjra” – idézte a bíróság a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását a Bírósági Határozatok 1997. 302. szám alatt közzétett eseti döntésében. A mi ügyünkben pedig a vevő tanúsította, hogy az ingatlanos mutatta be neki a házat, ezért az a körülmény, hogy a vételre 6 hónappal később került sor, és abban segédkezett az eladó lánya is, nem érinti azt a tényt, hogy az ingatlanos teljesítette a szerződésben vállaltakat. A városi bíróság ítéletében kötelezte az eladót 178 ezer forintos jutalék, a késedelmi kamat és 23 ezer forintos perköltség megfizetésére.

    A Legfelsőbb Bíróság Bírósági Határozatok 396/1197. számú döntésében kifejtette, hogy a lakásközvetítésre létrejött megbízási szerződésben vállalt fizetési kötelezettség szempontjából közömbös, hogy a vevő a felperesi ingatlanközvetítőn kívül esetleg más forrásból is tudomást szerzett az eladó ingatlanról. Ha igazolható, hogy a későbbi vevő elvitte az általa később megvásárolt ingatlan címét a közvetítőtől, a díj jár, függetlenül attól, hogy másutt is hirdette az eladó az ingatlant, és azt esetleg látta a későbbi vevő másutt is. Az LB-döntés azt is kimondja, hogy valamennyi közvetítő jogosult a jutalékára, ha a későbbi vevő onnan is elvitte a címet.

    KÖZVETÍTÉSI NYILATKOZAT

    10 hozzászólás

    Talán túl kritikus vagyok :-(

    1 hozzászólás

    Jövőre már csak energiatanúsítvánnyal, azaz zöldkártyával adhatjuk el vagy adhatjuk ki lakásunkat, házunkat. Az eladóknak plusz terhet jelent időben és pénzben is, hogy megszerezzék a tanúsítványt, ugyanakkor az is kérdéses, hogy a vevők miként fognak erre a tanúsítványra tekinteni. Eddig is figyelték, hogy korszerűek-e a nyílászárók, szigetelt-e a ház, egyedien szabályozható-e a fűtés, megnézték a rezsiszámlákat, a tanúsítvány számaival vajon tudnak mit kezdeni, mérvadóak lesznek? De az is kérdéses, hogy az eladók egyáltalán felkészültek-e a változásra? Úgy tűnik, nem is tudnak róla.

    Újépítésű ingatlanok esetében már 2009-ben kötelezővé tették az energiatanúsítvány meglétét, vagyis addig nem lehetett megszerezni a használatbavételi engedélyt, amíg a tanúsítványt el nem készítették. Használt ingatlanoknál azonban ugyanezt csak 2012. január 1-jétől írja elő a törvény. (176/2008. (VI.30) Korm. rendelet, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet). A tanúsítvány érvényességi ideje ugyan 10 év, azonban minden eladásnál (a tanúsítványt csatolni kell a földhivatalhoz benyújtott tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellé), valamint bérbeadásnál újat kell készíttetni.

    Mikor nem kell mégsem?

    Vannak persze kivételek, így többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épület, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (üdülő), műemlék, helyi védelem alatt álló épület esetén, illetve olyan épületre, ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m2. B

    Bérbeadás esetén pedig 1 évnél rövidebb időre szóló kiadásnál.

    Nem olyan egyszerű

    Eddig új lakásnál elvben kötelező volt már az energiatanúsítvány, kellett hozzá az alaprajz, metszetek, műszaki leírás, homlokzati rajzok, energetikai igazoló számítás, épületgépészeti dokumentáció, felelős műszaki vezető nyilatkozata. Ezzel nagyobb gond nem is volt, hiszen az új házaknál ezek alapvetően rendelkezésre álltak.

    A használt ingatlanoknál is szükség van azonban alaprajzra, metszetekre, műszaki leírásra, homlokzati rajzokra, épületgépészeti dokumentációra, az éves fűtést és energiafogyasztást igazoló elszámoló számlák másolatára. Ha ezek nincsenek, akkor a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemzőit megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani. Mindez megoldható, csak annyiból probléma, hogy súlyos 10 ezrekkel dobja meg az árat.

    Az árak

    Ami az árakat illeti, jelenleg a rendelet szerint 5500 forint/óra, s egy épületre maximum 2 óra számolható el, de emellett elszámolhatók a számlával igazolt kiadások, s egyéb számlával nem igazolható költségátalány a díj legfeljebb 10 százalékáig. Akkor van gond, ha nem áll rendelkezésre minden dokumentum (márpedig használt lakásoknál ez előfordulhat). Ha elkerülhetetlen az alaposabb műszaki felmérés, akkor a munkadíj a jogszabály szerint 25-30 ezer forint körül alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei.

    Lényeges azonban, hogy 2012-től az elkészítés díját már nem rendelet határozza meg, hanem szabad piaci árakkal találkozhatunk majd.

    Az egyes cégek árai eltérőek lesznek, így érdemes körülnézni a piacon:http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61 A Magyar Építész Kamara honlapján, az energiatanúsítókat kiválasztva megkapjuk a felsorolást. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a munkával, akkor a kamarához fordulhatunk, mely jogos panasz esetén fegyelmi eljárást indít a bepanaszolt ellen.

    Fogalmuk sincs az eladóknak

    Kis túlzással elmondható, hogy a lakástulajdonosoknak fogalmuk sincs arról, hogy ingatlanjuk eladásánál kötelező lesz az energiatanúsítvány megléte – hívta fel a figyelmetSzabó Dénes, az LHI – Living Home Ingatlan ügyvezetője. Ez jó néhány esetben problémát és értetlenséget fog okozni. A jövő év elején megdöbbenések, viták és egyebek várhatók, hacsak a jogszabály nem lesz az eddiginél szélesebb körben kommunikálva. Szabó Dénes úgy véli, hogy ennek itthon nincs igazán hagyománya, így a közvetítő szakmának is magára kellene vennie a feladatot, azaz tájékoztatni kellene a megbízóit. A feladat persze nem megoldhatatlan, bár a tulajdonosoknak le kell majd nyelni ezt a békát is. Elképzelhető egy kisebb roham is a tanúsítványokért, de hamar normalizálódni fog a helyzet, ugyanis nem pörög most a piac. Drámai hatásoktól szerinte ezen túl nem kell tartani, nyilván be kell kerüljön az új rendelkezés a köztudatba, s idővel rendeződik a helyzet.

    Az alku része lehet

    Eladások esetén az amúgy is nehéz helyzetben lévők életét biztosan nem könnyíti meg a kötelező energiatanúsítvány, ugyanakkor nem ezen fog múlni az eladás. Másik oldalról nézve viszont a tanúsítvány révén egyértelműbb lesz a vevők számára, hogy milyen energetikai állapotú ingatlant vásárolnak, bár ez eddig is kiderülhetett a korábban befizetett rezsi nagyságából. Elvi síkon az alku eszközévé is válhat a tanúsítvány, akár az eladó, akár a vevő oldaláról nézzük. De az semmiképpen sem várható, hogy komoly árváltozások fognak bekövetkezni hatására a piacon – tette hozzá.

    Szabó Dénes szerint a tanúsítvány az árra vagy az eladhatóságára önmagában tehát nem lesz hatással. Inkább egyértelműbbé teszi az ingatlan energetikai tulajdonságait, kevésbé bemondásra, vagy rezsiszámlákra fog hagyatkozni az ember. Eddig is tudta mindenki, hogy egy panellakás rezsije magasabb az átlagnál, vagy egy korrekten kivitelezett könnyűszerkezetes ház fűtési költsége jóval alacsonyabb a hagyományos építési móddal kivitelezett társaihoz képest.

    Mi lesz a bérleti piacon?

    Az egy éven túli bérbeadások esetén Szabó Dénes elképzelhetőnek tartja, hogy néhányan a plusz költség, az utánajárás fáradtsága és az összességében ebből fakadó alacsonyabb megtérülés miatt már nem fogják kiadni az ingatlanjukat, illetve csak kevesebb, mint egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést fognak kötni, mivel így megkerülhető a tanúsítvány kötelező beszerzése. Arról nem is beszélve, hogy a tanúsítvány csak akkor szükséges, ha hivatalos a bérbeadás – jegyezte meg.

    Ez elvileg tehát azt jelentené, hogy nőni fog vagy legalábbis nem csökken a feketén történő lakáskiadás aránya. Jacoby Gilley, a Jacoby Consulting & Management Kft. vezetője, s az ingatlanmagazin.com szakértője szerint azonban nem várható emiatt a feketén történő lakáskiadás arányának növekedése. Annál is inkább, mert jelenleg az emberek nem szeretnek túl hosszú időre elköteleződni, ezért rövid időre szóló, határozott idejű szerződéseket kötnek inkább (persze többnyire jellemzően 1 évre), s kikötik benne a lehetőséget a hosszabbításra. Ez a legmegfelelőbb megoldás mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek. Természetesen előfordulnak hosszabb távú kiadások is, viszont aki nagy értékű ingatlant ad ki hosszú távra, például követségi dolgozóknak, multinacionális cégek külföldi vezetőinek, annak a bevételhez viszonyítva nem fog számottevő kiadást jelenteni a tanúsítvány.

    Jacoby Gilley azt hangsúlyozta, hogy feketén történő lakáskiadás nagy kockázatot jelent és meggondolatlanság, hiszen ilyenkor vadidegeneknek adjuk át a lakásunkat szerződés nélkül.

    Ha eladó újszerű lakásokat keres valaki Budapesten, akkor ezeket az oldalakat érdemes végigböngészni. Az “újszerű lakás” kifejezést a Mareco Ingatlan vezette be a Magyar ingatlanpiacon még 2005-ben. Maximum 10 éve épült lakásokat gyűjtünk ebbe a termékkategóriába. Szlogenünk: “Első tulajdonostól, megkímélt állapotban, sok extrával.

    ujszerulakasok.hu
    ujszerulakas.hu
    ujszeru-lakas.hu
    paradeslakasok.hu
    ujlakastveszek.hu
    akcios.lakas.hu
    ingatlanriport.hu
    holmiepul.hu
    ujszeru.hu
    ujszeru.lakas.hu
    ujszeru-lakasok.hu
    studiolakasok.hu
    tippestrend.hu
    lakasindex.hu
    eladozugloi.hu
    ujszerubudailakasok.hu

    Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének

    12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete

    a lakásépítés és lakásvásárlás támogatásának szabályairól

    /egységes szerkezetben a 35/2010. (XI.24.), a 42/2010. (XII.15.), valamint a 9/2011. (III.10.) rendelettel/

    Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér – megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. rendelet 11.§ (3) bekezdésben és a 15.§ (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, e rendelet 1. §-19. §-a tekintetében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    1. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

    1. § (1) A Polgármester fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásában részesíti azokat a fiatal házasokat, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át.

    (2) A fiatal házasok számára nyújtható támogatás összege kétszázötvenezer forint.

    2. § (1) A támogatásra vonatkozó kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon

    Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Lakosságszolgálati Csoportjánál kell benyújtani. *1

    (2) A kérelem elbírálásához az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér – megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. rendelet) 11. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell:

    a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapra számított nettó jövedelemigazolásokat a keresőtevékenységet folyatató családtagok részéről,

    egyéni vállalkozói tevékenység folytatása esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes regionális igazgatósága által kiadott előző évre vonatkozó jövedelemigazolást,

    amennyiben a támogatást igénylő, vagy nagykorú hozzátartozója jövedelemmel nem rendelkezik, az illetékes regionális munkaügyi kirendeltségének igazolását arról, hogy nevezett az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és együttműködő személy,

    házassági anyakönyvi kivonat másolatát,

    gyermeke(k) születési anyakönyvi kivonatát,

    ügyvéd által ellenjegyzett 90 napnál nem régebbi adásvételi-szerződést,

    építés esetén:

    ga) érvényes, jogerős építési engedélyt,

    gb) tulajdoni lapot, amelyből megállapíthatók az ingatlan adatai, és

    gc) a lakás tervrajzát, az építkezés részletes, tervező által készített költségvetését

    *1 Módosította a 42/2010. (XII.15.) rendelet 13. § (1) bekezdése

    h) kerületen kívül bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezők esetén az illetékes önkormányzat igazolását arra vonatkozóan, hogy a Kgy. Rendelet
    15. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl nincs folyamatban lévő lakás vásárlási és építési támogatási iránti kérelem elbírálása.

    (3) Nem részesíthető a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásában az a fiatal házaspár, aki

    lakásépítés vagy vásárlás esetén már részesült a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzattól támogatásban, vagy

    az adás-vételi szerződés megkötésének időpontjától a kérelem benyújtásáig 90 nap eltelt.

    (4) A megállapított támogatás folyósítása pénzintézet útján történik.

    2. A lakásépítés helyi támogatása

    3. § *1

    4. § *1

    5. § *1

    6. § *1

    7. § *1

    8. § *1

    9. § Amennyiben a kérelmező a szerződésben megállapított részleteket rendszeresen fizette, elmaradása a törlesztési időszakban nem volt és tartozását:

    a) a 10 éves törlesztési időszak lejárta előtt legalább három évvel, vagy

    b) az 5 éves törlesztési időszak lejárta előtt legalább két évvel

    korábban, egy összegben megfizeti, a vissza nem fizetett támogatás 25%-nak megfelelő kedvezmény illeti meg.

    10. § *1

    11. § A Polgármester hozzájárulhat:

    a) *2 a kamatmentes kölcsön újólag szerzett ingatlanra történő átterheléséhez, feltéve, hogy a kérelmező és vele közös háztartásban élő vagy vele együtt költöző családtagok számától függően az új lakás alapterülete meghaladja

    1 vagy 2 együtt lakó vagy költöző személy esetén a lakás alapterülete az 50 m2-t,

    ab) 3 együtt lakó vagy költöző személyek esetén a lakás alapterülete a 60 m2-t,

    ac) 4 együtt lakó vagy költöző személyek esetén a lakás alapterülete a 70 m2-t vagy

    ad) az aa) – ac) alpontokban meghatározottakon felül minden további együttköltöző

    személy után a 10 m2 –t.

    *1 Hatályon kívül helyezte: a 9/2011. (III.10.) rendelet 3. § (3) bekezdése

    *2 Módosította: a 9/2011. (III.10.) rendelet 1. §-a

    b) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) követelését biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ranghely cseréjéhez vagy az azt követő jogok és tények bejegyzéséhez.

    Eljárási szabályok

    12. § *1

    13. § *1

    14. § *1

    15. § *1

    16. § *1

    17. § *1

    18. § *1

    19. § A 11. § b) pontban szabályozott ranghelycserére azt követően kerül sor, hogy a kérelmező a Díjtörvényben meghatározott eljárási díjjal azonos összegű eljárási költséget az Önkormányzat részére megfizette és a ranghelycseréhez történő hozzájárulás kiadását megelőzően az átutalásról szóló igazolást vagy a befizetést igazoló csekket bemutatta. *3

    Záró rendelkezések

    20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

    (2) A folyamatban levő ügyeket jelen rendeletben foglaltak szerint kell elbírálni, kivéve, ha a korábbi rendelet a kérelmezőre kedvezőbb.

    (3) Hatályát veszti

    Budapest-Zugló Képviselő-testületének 3/1996. (I. 17.) sz. rendelete a lakásépítés,- vásárlás támogatásának rendszeréről,

    Budapest-Zugló Képviselő-testületének 3/1996. (I. 17.) sz. rendelete a lakásépítés,- vásárlás támogatásának rendszerének módosításáról szóló 32/1998. (VII. 08) rendelete,

    Budapest-Zugló Képviselő-testületének 3/1996. (I. 17.) sz. rendelete a lakásépítés,- vásárlás támogatásának rendszerének módosításáról szóló 21/2000. (IV. 20.) rendelete,

    Budapest-Zugló Képviselő-testületének 3/1996. (I. 17.) sz. rendelete a lakásépítés,- vásárlás támogatásának rendszerének módosításáról szóló 33/2004. (VI. 23.) rendelete,

    Budapest-Zugló Képviselő-testületének 3/1996. (I. 17.) sz. rendelete a lakásépítés,- vásárlás támogatásának rendszerének módosításáról szóló 1/2005. (II. 1.) rendelete.

    *1 Hatályon kívül helyezte: a 9/2011. (III.10.) rendelet 3. § (3) bekezdése

    *2 Hatályon kívül helyezte: a 9/2011. (III.10.) rendelet 3. § (3) bekezdése

    *3 Módosította: a 9/2011. (III.10.) rendelet 2. §-a

    dr. Weinek Leonárd

    polgármester

    dr. Deák Erzsébet

    jegyző

    1. melléklet a 12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelethez

    KÉRELEM

    Fiatal házasok első lakáshoz jutásának egyszeri támogatásához

    Az igénylő adatai

    Neve: …………………………………………… születési neve:

    Születés helye ideje: anyja neve:

    Lakóhely:

    Tartózkodási hely: …………………………………………………………………………………

    Személyi igazolvány száma: ………………………………….

    Elérhetősége:(a telefonszám megadása nem kötelező): ……………………………………………

    Házastársának adatai

    Neve: ……………………………………………születési neve:

    Születés helye ideje: anyja neve:

    Lakóhely: .

    Tartózkodási hely: ………………………………………………….………….……….…………

    Személyi igazolvány száma: …………………………………………..

    Elérhetősége (a telefonszám megadása nem kötelező):……………………………………………

    Házassági anyakönyvi kivonat száma:………………………kelte:………………………….

    Az építeni kívánt, vagy megvásárolt ingatlan adatai

    A ingatlan eladójának neve, címe:

    Az ingatlan címe:

    Lakószobái: m2,…………..m2,…………….m2,…………

    Egyéb helyiségek: hálófülke, hall, étkező, garderobe, mosókonyha, tároló, garázs,

    A lakás alapterülete: m2 Az egyéb helyiségek alapterülete: m2

    A lakótelek nagysága: ……………………m2

    Az igénylő és házastársa szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyai:

    Az igénylő, valamint házastársa egy havi nettó jövedelme: ……………………..Ft

    Az épített/vásárolt ingatlanba az igénylővel és házastársával együttköltöző, saját háztartásban nevelt gyermekek

    Neve: születés helye, ideje:

    Neve: születés helye, ideje:

    Az épített/vásárolt ingatlanba az igénylővel együttköltöző további személyek

    Neve: születés helye, ideje:

    Egy havi nettó jövedelme: Ft.

    Neve: születés helye, ideje:

    Egy havi nettó jövedelme: Ft.

    Az együttköltözők száma összesen: fő.

    A család egy főre jutó, egy havi nettó jövedelme: Ft.

    NYILATKOZAT

    Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a kérelemben közölt adatok megfelelnek a valóságnak. Lakástulajdonnal, bérleti jogviszonnyal, haszonélvezeti joggal külön-külön és együttesen sem rendelkezünk, illetve nem rendelkeztünk, továbbá az egyszeri támogatást a kérelemben megjelölt lakás vásárlására, illetve építésére fordítjuk. A közölt adatainkban bekövetkezett változásokról írásban tájékoztatást adunk.

    Tudomásul vesszük, hogy igényünk nem teljesíthető, illetve a megállapításra kerülő támogatás azonnal visszatérítendő, amennyiben kérelmünkben valótlan adatot közöltünk.

    Kelt, ………… év………… hó……… nap.

    ……………………………………

    igénylő

    ………………………………..

    házastársa

    A kérelem mellékletei:

    a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapra számított nettó jövedelemigazolások a kereső tevékenységet folyatató családtagok részéről,

    egyéni vállalkozói tevékenység folytatása esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes regionális igazgatósága által kiadott előző évre vonatkozó jövedelemigazolása

    amennyiben a támogatást igénylő, vagy nagykorú hozzátartozója jövedelemmel nem rendelkezik, mellékelni kell az illetékes regionális munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy nevezett az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és együttműködő személy,

    házassági anyakönyvi kivonat másolata,

    gyermeke(k) születési anyakönyvi kivonata,

    ügyvéd által ellenjegyzett 90 napnál nem régebbi adásvételi-szerződés

    építés esetén:

    - érvényes, jogerős építési engedély,

    - tulajdoni lap, amelyből megállapítható az ingatlan adatai, és

    - a lakás tervrajza, az építkezés részletes tervezető által készített költségvetése

    kerületen kívül bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmezők esetén az illetékes önkormányzat igazolása arra vonatkozóan, hogy nem részesültek és nincs folyamatban lévő lakás vásárlási és építési támogatási iránti kérelem elbírálása.

    2. melléklet a 12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelethez

    *1 Hatályon kívül helyezte: a 9/2011. (III.10.) rendelet 3. § (3) bekezdése

    Általános indokolás

    A Képviselő-testület a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) sz. Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésben, valamint Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonban álló lakások lakbérövezeteiről, a lakbér-megállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló módosított 50/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. rendelet) 19. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján megalkotta a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról, valamint a lakásépítés-, vásárlás helyi támogatásáról szóló 3/1996. (I. 17.) önkormányzati rendeletet.

    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatás szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 2010. január 1. napjától kezdődően az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban a helyi önkormányzatok személyes illetékmentessége megszűnt. A lakásépítés-, vásárlás támogatásának rendeltetésszerű felhasználását biztosító jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése és törlése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséggel jár. A jelzálogjog bejegyzésének és változtatásának díja 12.600,- Ft, az egyéb elsőfokú eljárásért 6.600,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a jogosult köteles. Annak érdekében, hogy a fenti jogcímen fizetendő igazgatási szolgáltatási díj ne a helyi önkormányzat költségvetését terhelje, szükség van a rendelet módosítására.

    A jogszabályszerkesztés új, részletes szabályait a 2010. március 1-jén hatályba lépett a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) tartalmazza.

    Az IRM rendelet előírása szerint a rendelet hatálybalépése előtt megalkotott helyi önkormányzati rendeletnek a módosításakor meg kell felelni az IRM rendeletben meghatározott szerkezeti és tartalmi elemeknek.

    Fentieken túlmenően a rendelet felülvizsgálatát is elvégeztük, mert módosult a Kgy. rendelet, továbbá a rendelet szövegének pontosítására is teszünk javaslatot.

    A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján a lakáscélú állami támogatások visszafizetésének felfüggesztéséről, illetve egyik ingatlanról a másikra történő átjegyzéséről a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző dönt és intézkedik.

    Amennyiben a támogatott ingatlant el kívánja adni, akkor az elidegenítés tényét be kell jelentenie az ingatlan fekvése szerint területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének – az erre vonatkozó okiratok (pl. adásvételi szerződés) egyidejű csatolásával – 30 napon belül. (Amennyiben a 30 napos határidőt elmulasztja, a támogatás összegét kamattal terhelten vissza kell fizetni). Az önkormányzat jegyzője a visszafizetési kötelezettséget lakásvásárlás esetén egy évre, építés esetén három évre felfüggesztheti. Erről oc.határozatban intézkedik. (Ha a lakás tulajdonosa a felfüggesztést nem kérte, a jegyző az iratokat 5 napon belül átteszi a Kincstárnak, amely határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát a támogatás visszafizetésére. )

    Az elidegenítőnek a felfüggesztés ideje alatt egy kincstári letéti számlára kell átutalni a támogatás összegét.

    Ezután be kell nyújtania egy törlés iránti kérelmet az illetékes Kincstári Regionális Igazgatóságunk Állampénztári Irodájához, csatolva a jogerős jegyzői határozatot és a letéti számlára történő utalást igazoló bankbizonylatot. Amennyiben egyéb dokumentumokra a döntéshez szükséges, azt az illetékes állampénztári iroda külön jelzi Ön felé. A törlés ügyintézési határideje a Kincstár részéről 10 munkanap. További információkat, valamint a nyomtatványokat itt találja: http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/146.

    Kérelemmel kapcsolatosan, a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes kincstári regionális igazgatóságunk állampénztári irodájához kell fordulni. A kérelmet személyesen vagy írásban, postai úton nyújthatja be.

    Miután a Kincstár a hozzájárulását megadta, tudja az elidegenítő a Földhivatalnál töröltetni a jelzálogjog bejegyzést.

    Ha egy éven belül megtörténik a lakásvásárlás (építés esetén 3 éven belül) ugyanazon önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni, bemutatni az adásvételi szerződést/használatbavételi engedélyt, és a jegyző intézkedik a továbbiakban az átjegyzésről, ill. arról, hogy az elidegenítőnek a Kincstár a letéti számláról visszautalja az összeget.

    Ha a támogatással vásárolt lakás elidegenítését követően lakásigényét másik lakás vásárlásával kívánja kielégíteni, kérheti a jelzálogjog másik ingatlanra történő közvetlen átjegyzését. A közvetlen átjegyzésről a jegyző határozattal intézkedik. Az átjegyzésről szóló jegyzői határozat alapján az illetékes földhivatal előbb az újabb lakásra jegyzi be a terhet, majd az eredetiről törli, tehát ebben az esetben el lehet tekintetni a támogatás összegének letéti számlára történő befizetésétől.

    Amennyiben kisebb értékben vásárol ingatlant, mint amennyiért eladta a támogatott ingatlant, akkor a különbözet arányában a támogatás összegét vissza kell fizetnie.

    A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető, a lakásértékesítésből származó bevétel után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével, azzal az összeggel, amelyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését, vásárlását, bővítését szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított, de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett közvetlen támogatások együttes összegének kétszeresét.

    Amennyiben az elidegenítési és terhelési tilalomra meghatározott határidő még nem járt le, és a támogatást igénybevevő tehermentesíteni kívánja az ingatlant, és nem kéri a támogatások visszafizetésének jegyzői felfüggesztését, csak abban az esetben töröltethető a jelzálogjog, amennyiben a támogatás összegét visszafizetik.

    Az erre vonatkozó kérelmet, valamint a tájékoztatót, a kérelmekhez benyújtandó dokumentumokról megtalálja a http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/146 című honlapon. Kérelem(1) – jelzálogjog törléséhez, önkéntes visszafizetés esetében. A támogatási összeget a 10032000-01034080 „Lakástámogatások visszafizetése” bevételi számlára kell visszafizetni Az egyes kérelmekben megtalálja, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolni. A kérelmet a támogatott ingatlan fekvése szerinti regionális igazgatóság állampénztári irodájához kell benyújtania a kérelmezőnek. Miután a Kincstár a hozzájárulását megadta, tudja a kérelmező a Földhivatalnál töröltetni a jelzálogjog bejegyzést.

    Röviden a haszonélvezetről

    Nincs hozzászólás

    Sokaknak nem egyértelmű, hogyha haszonélvezet terheli az általuk megvásárolni kívánt ingatlant, milyen jogosultságok illetik meg a haszonélvezőt, miként kell értelmezni a tulajdoni lapra bejegyzett jogosultságot. Ebben a kérdésben kívánunk most eligazítást nyújtani Olvasóinknak.

    A haszonélvezeti jogot legtöbbször ingatlanokra alapítják, nagyon ritkán azonban előfordulhat ingó dolgokon is. E jogot keletkeztetheti szerződés, jogszabály, de bíróság (hatóság) határozata is. Természetesen maga az okirat még nem jelenti azt, hogy a haszonélvezet ténylegesen létrejött: ezt ahhoz be kell jegyeztetni a földhivatalnál, az ingatlan-nyilvántartásba.

    A haszonélvezetet lehet visszterhesen (azaz ellenszolgáltatás fejében), de ingyenesen is alapítani. Sok esetben, a gyakorlatban az ingatlan adás-vételéhez kapcsolódóan kötik ki a haszonélvezetet, például az eladó – volt tulajdonos – jegyezteti be maga számára az ingatlanára (pl. gyermek-szülő viszonyban). A haszonélvezetet mindig csak korlátozott időre, d legfeljebb a jogosult haláláig lehet kikötni. Ez a jogosultság nem örökölhető.

    Akinek a javára a haszonélvezet be van jegyezve, az jogosult a más tulajdonában álló ingatlant birtokolni, használni, illetve annak hasznai szedni. Azaz, lakhat a haszonélvezettel terhelt lakásban, mást oda befogadhat. Nagyon fontos, hogy a tulajdonos ingatlan feletti rendelkezési joga a haszonélvezet során érintetlen marad ez idő alatt is. Hozzá kell tenni, hogy amennyiben a haszonélvező nem él az előbb említett jogosítványaival, akkor azokat a tulajdonos is gyakorolhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a haszonélvező felhagy a jogosultságaival, követelheti, hogy a tulajdonos adja vissza az ingatlan birtoklási, használati jogát.

    Természetesen a fenti jogosultságok kötelezettségeket is vonnak maguk után. A haszonélvezőnek kell ugyanis viselnie az ingatlan fenntartási költségeit – kivéve a rendkívüli javítási munkálatok költségeit – és az állagmegóvás érdekében végzett munkálatok díjait is. Minden káreseményről köteles értesíteni a tulajdonost és el kell tűrnie, ha a tulaj olykor ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot. A haszonélvező ugyanakkor megtehet olyan, kisebb átalakításokat az ingatlanon (föld estén más művelési ágra áttérhet), amely növeli az adott ingatlan értékét. Általában a haszonélvező viseli az ingatlannak kapcsolatos közterheket is.

    A tulajdonos jogai – mint az a fentiekből is látható – meglehetősen korlátozottak a haszonélvezet esetén. A már említett ellenőrzi jogon kívül a tulajdonso követelhet biztosítékot a haszonélvezőtől abban az esetben, ha a haszonélvező az ingatlan nem rendeltetésszerűen használja, azt rongálja, vagy a visszaadást más módon veszélyezteti. A tulajdonos még pert is indíthat, melyben kérheti a bíróságtól az érdekeit sértő magatartás abbahagyására való kötelezést, vagy a haszonélvezőt terhelő kötelezettségek teljesítését, mi több, a tulaj kérheti a bíróságtól a haszonélvezet felfüggesztését is (súlyos esetekben).

    Forrás: http://ujlakaspiac.hu/2010/11/19/roviden-a-haszonelvezetrol/

    Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a vevőnek. Az illetékkel kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság. A felmerülő kérdések közül válogattunk, melyekre az APEH válaszolt.


    • Milyen illetékfizetési kötelezettség van lakásvásárlás esetén?

    Lakásvásárlás esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amelynél az illeték alapja – az általános szabályok értelmében – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni. Ha pedig a lakás megszerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, akkor ennek összegét – a meghatározott kivételével – a forgalmi értékből le kell vonni.

    • Ha idén eladom a lakásomat, és a vételáron lakást veszek, akkor hogyan kell kiszámítanom a vagyonszerzési illetéket?

    Ha a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül adja el magánszemélyként az előző lakását, akkor az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értéke különbözetének abszolút értéke. Fontos tudni, hogy a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

    • A cserét pótló vétel kedvezményét szeretném igénybe venni, de sajnos a régi lakásomat csak az új megvétele után 13 hónappal tudtam eladni. Kérdésem, hogy méltányosságból megkaphatom-e a kedvezményt?

    A cserét pótló vétel kedvezményének igénybevételéhez elengedhetetlen a jogszabály által előírt valamennyi feltétel betartása. Még méltányosságból sem érvényesíthető tehát a kedvezmény, ha a régi lakás eladása, illetve az új megvétele között több mint egy év telt el.

    • Amennyiben eladom telekingatlanomat és a vételárából veszek egy lakást, beszámíthatom-e annak vételárát az illeték kiszámításánál?

    Nem, mivel csak abban az esetben lehet az illeték alapja az ingatlanok forgalmi értékének különbözete, ha a magánszemély lakást vesz, és a lakásvásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül lakását adja el, s nem pedig telektulajdonát.

    • Milyen esetben kell illetékelőleget fizetni?

    Az Itv. 77/A. §(1) bekezdése alapján ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.

    Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát az illeték megállapítását megelőzően továbbítja az állami adóhatóságnak.

    • Ha vásárolok egy beépítetlen telket, és arra lakóházat építek, kell illetéket fizetnem?

    Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

    • Hogyan kell kiszámítani az illeték mértékét új építésű lakóingatlan esetén a 15 és 30 milliós értékhatár között?

    Ebben az esetben ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4 millió forintig 2%, az e fölötti rész után 4%), és ebből az összegből le kell vonni a 15 millió forintra ugyancsak az előbbiek szerint kiszámított illeték összegét (tehát 520 000 forintot). A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték.

    • Fiatalok első lakásvásárlása esetén az összeghatár személyenként, vagy együttesen értendő (vehető igénybe)?

    Amennyiben mindkét fiatal megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek (35 év alattiak, első tulajdonszerzésük), és így mindketten igénybe veszik a kedvezményt, az összeghatár együttesen értendő.

    • Ha a párom és én is az idén eladjuk a lakásunkat, és közösen veszünk egy házat, aminek ½-ed ½-ed tulajdoni hányadban leszünk tulajdonosai, hogyan kell kiszámítani a minket terhelő vagyonszerzési illeték összegét?

    Amennyiben a közös tulajdonú (½-ed ½-ed tulajdoni arányú) lakás megvásárlását megelőző vagy azt követő egy éven belül adják el magánszemélyként a külön tulajdonban lévő lakásaikat, akkor fejenként a közös tulajdonként megvásárolt lakás forgalmi értékének ½-ed része és a külön tulajdonként eladott lakás teljes – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete (illetve a két érték különbözetének abszolút értéke) lesz az illeték alapja. Az illeték alapjának kiszámításánál a különbözet lehet pozitív és negatív előjelű is, azaz nincs jelentősége annak, hogy a megvásárolt tulajdonrész vagy az eladott lakás forgalmi értéke volt a több, illetve kevesebb. Amennyiben pedig az így megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

    • Egy teleknek testvéreimmel közös tulajdonosai vagyunk, azonban úgy döntöttünk, hogy azt megosztjuk. Kérdésünk, hogy keletkezik-e ilyenkor illetékfizetési kötelezettség?

    Főszabály szerint ingatlan közös tulajdonának megszüntetés esetén nem keletkezik illetékkötelezettség, ha minden tulajdonos a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéket kap. Abban az esetben azonban, ha valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadához képest nagyobb értékhez jut, ezen értékkülönbözet alapján kell illetéket fizetnie.

    • Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha a közös tulajdont (1/2-1/2) képező lakás csak az egyik fél kizárólagos tulajdona lesz, mert a másik fél ½ tulajdoni hányadát megvásárolta?

    Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell megállapítani.

    Adásvétel esetén a vagyonszerzőt visszterhes vagyonátruházási illeték terheli.

    • Hogyan (hány részletre) kaphatok részletfizetési kedvezményt a kiszabott vagyonszerzési illetékre tekintettel?

    Amennyiben adott időre nem tudja egyösszegben megfizetni a kiszabott illetéket, akkor arra kérelemre részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá b) átmeneti jellegű, tehát az illeték későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemély esetében a részletfizetés az említett a) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az illeték egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. A kérelmezhető részletek számát jogszabály nem határozza meg.

    A kérelemhez szolgáló nyomtatvány ingyenes, amely az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu oldalon a Letöltések > Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták > Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához menüpontból) letölthető vagy ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

    • A tulajdonomban lévő lakásomat, amelyen édesanyámnak haszonélvezeti joga áll fenn, el szeretném adni. Annak érdekében, hogy többet érjen a lakás, édesanyám lemondana javamra haszonélvezeti jogáról. Kérdésem, hogy kell-e illetéket fizetnem ebben az esetben?

    Fontos tudni, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélküli lemondása esetén, ha arról okiratot állítanak ki ajándékozási illetéket kell fizetni. Ahhoz hogy a lakáson fennálló haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröljék, okiratot kell benyújtani a földhivatalhoz. Mindezek alapján tehát a szóban forgó esetben ajándékozási illetéket kell fizetni.

    Dr. Nagy Zoltán ügyvéd ezt azonban kiegészíti azzal, hogy mivel jelen esetben az ajándékozás szülő-gyermek viszonylatban valósul meg, ezért itt mégis elkerülhető az illetékfizetés. Az ügylet azonban ügyvédi közreműködést igényel, aminek természetesen munkadíj- és költségvonzata van. A haszonélvezeti jog azonban megszüntethető az eladás “folyamatában”, és abban az esetben – megfelelő szerződéses rendelkezések esetén – semminemű pluszköltséggel nem kell számolni.

    • Az ingatlan szerzése esetén kitöltendő 10B400-as nyomtatványt kinek kell benyújtania?

    Ingatlan szerzése esetén az adatlapot az illeték megfizetésére kötelezett vagyonszerzőnek kell kitöltenie és az illetékes földhivatalhoz kell benyújtania.

    • Kinek kell aláírnia a 10B400-as nyomtatványt?

    Ezt a nyomtatványt aláírhatja az adózó, illetve annak képviselője, meghatalmazottja.

    FORRÁS: www.ujlakaspiac.hu